Szezonális energiatárolás lehetőségei a 100% megújulós rendszerekben

  • 0

Szezonális energiatárolás lehetőségei a 100% megújulós rendszerekben

A megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos első kérdések között merül fel az energiatárolás kérdése. Mivel a megújuló energiaforrások (szokatlanul eltérve a hagyományos/ fosszilis energiaforrásoktól) nem csak egy csőkeresztmetszettől, hanem a meteorológiától is függnek, így kiszolgáltatottnak érezzük magunkat. Tény, hogy éjszaka nem fognak termelni a napelemes rendszerek és szélcsendben sem kapunk energiát a szélerőművektől. Azonban ha figyeljük és megtanuljuk kezelni a megújuló energiák hektikusságát, felismerhetjük az őket mozgató szabályokat.

Ha ez sikerül, akkor pedig már “csak” elegendő energiatároló kapacitás kell, mellyel áthidalhatjuk a megújuló energiákban szegényebb időszakokat.

Alapvetően két energiatárolási kihívás adódik a megújuló energiákkal kapcsolatban:

1) rövid távú (napi vagy heti szintű) energiatárolás

Ennek megoldására jelenleg az EV-k energiaellátási rendszerbe állítása, azaz a V2G technológiai tűnik egy optimális és várhatóan jelentős szereplőnek. Erről részletesebben az “E-mobilitás szerepe a település szintű energetikában” című cikkünkben olvashat

2) hosszú távú (szezonális) energiatárolás

Itt már jóval nagyobb a verseny a különböző technológiák között. Mivel itt alapvetően nagy (település szintű) rendszerekre kell gondolni, valamivel lassabban fejlődnek mint a kisebb energiatároló rendszerek, de már jól látszanak a legígéretesebb versenyzők, akik szezonális energiatárolási kihívásainkat igyekeznek megoldani. A megfelelő technológia ráadásul országonként, térségenként, de akár településenként is más és más lehet. Kezdjük a magyarországi adottságok mellett legjelentősebbnek tűnővel:

BioSNG – Szintetikus metán – Metanizálás

Magyarország földgáz hálózati lefedettsége európai sőt világszínvonalon is fejlettnek számít, így ennek felhasználása jó lehetőségnek tűnik, ráadásul a magas lefedettségi szint mellett tárolókapacitásunk is jelentős. De hogy jön a földgáz hálózat és a metán a megújulókhoz?

Ahhoz hogy “környezetbarát” vagy “bio” metánt használhassunk két lehetőség adódik:
1) Biogáz:
Az élelmiszer feldolgozás, a mezőgazdaság és minden egyéb ipar szerves hulladékainak felhasználására alkalmas lehet a megfelelő mennyiség elérése után egy biogáz üzem, mely ezekből metán és szén-dioxid tartalmú gázt termel. Ez a megfelelő tisztítási folyamatok elvégzése után (nagy tisztaságú metánként) a földgázzal gyakorlatilag egyenértékű gázt, energiahordozót jelenthet, így akár visszatáplálható a földgáz hálózatba.

2) Szintetikus metán:
A “fölösleges” megújuló alapú villamos energia felhasználásának és eltárolásának egyik módja, hogy azzal elektrolízis útján vizet bontunk. Az így keletkezett hidrogén már könnyebben tárolható és hasznosítható energiatermelési célokra. A hidrogént pedig szén-dioxiddal reagáltatva, egy kémiai folyamat útján metán képződik. Ez a metán pedig szintén nagy tisztaságú, visszatáplálható a földgáz hálózatba és így “megújuló szegény” időszakokban alkalmas lehet hő- és villamosenergia termelésre.

 

 

 

 


  • 0

Az E-mobilitás szerepe a település szintű energetika területén

Közlekedési energiaigényünk nagy szerepet vállal jelenlegi károsanyag-kibocsátásunkban, és ennek radikális csökkentése nagy kihívásnak tűnik. Felmerül az energiahatékony belső égésű motorok, a párhuzamos hybrid járművek lehetősége, azonban ha kicsit merészebbek vagyunk és feltesszük az elektro-mobilitás, az elektromos autók lehetőségét, járműveinket rögtön a megújulók szolgálatába állíthatjuk.

Az E-mobilitás szerepe a település szintű energetika területén

Az akkumulátoros energiatárolás mindenki számára jól ismert, a megújuló energiákhoz gyakran kapcsolt rendszer. Amikor egy település, energiaellátó rendszer elér egy bizonyos szintet a megújuló energiák alkalmazásában, bizony annak már komoly energiatárolási igényei is vannak. A település szintű energetika kérdéskörei közé tartozik így mindenképpen az energiatárolás, mint a megújuló energiák nagy arányú felhasználásának egyik feltétele.

De képzeljük el először kicsiben:
Napsütéses hétvégi nap Magyarországon, Öko Feri grillezik a családdal a kertben, miközben a ház tetején lévő napelemes rendszer vígan termeli a villamos energiát. Mivel a család eközben kevés fogyasztót használ, jelentkezik “fölösleges” megújulós villany. Öko Feri számított erre, ezért elektromos autóját a hálózatra kötve hagyta (természetesen egy oda-vissza irányra képes töltővel), így a “fölösleges” villany az elektromos autó akkumulátoraiba vándorol.

v2g_day

Ott is marad mindaddig, amíg el nem jön az esti rangadó a televízióban. Ekkor már nem termel a napelemes rendszer, viszont az elektromos autó akkumulátorában tárolt energia könnyedén felhasználható az épület villamos energia igényének fedezésére.

v2g_night

Ugyanez település szintű energetika rendszereiben is megvalósítható, amennyiben elegendő számú elektromos autó és ezáltal tároló-kapacitás jelentkezik a hálózaton. Ezt felismerve a település energiaellátásának tároló kapacitás igénye és annak költsége jóval lecsökkenthető az elektro mobilitás terjesztésével.